Tudnivalók

Cikk: A rák ellen – Egy új életmód

Mindannyian hordozunk rákos sejteket, de egyúttal természetes védekezőképességgel is rendelkezünk. Az Ecologist újságírója Dr. David Servan-Schreiberrel, A rák ellen – Egy új életmód című könyv szerzőjével beszélgetett.

Minek a hatására írta ezt a könyvet?

15 éve agytumort diagnosztizáltak nálam. 8 évvel ezelőttiig azt hittem, hogy legyőztem a rákot, de akkor visszaestem. Két sikeres műtét és 13 kemoterápiás kezelés után megkérdeztem az orvosomtól, mit tehetnék annak érdekében, hogy megelőzzek egy újabb visszaesést. Megdöbbentem, mikor azt mondta: Semmit - mi majd odafigyelünk önre. Teljesen tehetetlennek éreztem magamat.

Tudósként - pszichiátriai klinikai professzor vagyok a Pittsburgh-i Egyetem Belgyógyászati Iskolájában, az Egyesült Államokban - elkezdtem tudományos jelentések után keresgélni. Felfedeztem, hogy rengeteg mindent lehet tenni. A könyvem összefoglalója több korábbi tanulmánynak, amelyek középpontjában a táplálkozás- és életmód-változtatás áll, és amelyek segíthetnek a rák ellen vívott küzdelemben.

Mi okozza a rákot?

Nagyon egyszerű: a rák csak a kifejeződése egy megbomlott egyensúlynak azok között a tényezők között, amelyek a rákos sejteket táplálják. Mindenkinek vannak rákos sejtjei, de akkor lesz valaki rákos, amikor a rák kialakulását erősítő tényezők többségben vannak azokhoz képest, amelyek gátolják a betegség létrejöttét. Ilyen egyszerű.

Az elmúlt 50-60 évben megnöveltük azon tényezők számát, amelyek elősegítik a rák megjelenését - mint például a cigaretta, cukor, transzzsírok valamint a környezetünkben lévő vegyi anyagok, és lecsökkentettük a természetes védekezőképességünket, amely gátolja a rák kifejlődését. Például, nagyszüleink gyalog mentek az iskolába. Ismer ma olyan gyereket, aki öt percnél többet gyalogol a suliba? Nagyon kevés ilyen van. A fizikai aktivitás felerősíti a rákkal szembeni védekező mechanizmust. Mi viszont legyengítettük ezeket.

Olyan ez, mint egy fordulópont?

Igen: ez a rák fordulópont (tipping point) elmélete, mindenki így gondolja, nemcsak én. Az összes kockázati tényező külön-külön, önmagában, nem okoz betegséget, de mikor valakinél elkezdenek felhalmozódni, kialakul a rák.

Hogyan viselkednek a rákos sejtek?

A rákos sejtek nem úgy viselkednek, mint a normális sejtek. Nem pusztulnak el néhány osztódás után, hanem megmérgezik a körülöttük lévő szöveteket kémiai anyagokkal. Gyulladást okoznak, hogy fenntartsák növekedésüket.

A gyógyszeripar olyan anyagokat keres, amelyek gátolják a rákos sejtek által kiválasztott gyulladást okozó kémiai anyagokat. Viszont több természetes útja is van annak, hogy serkentsük védekezőképességünket, csökkentsük a gyulladást, és ellenőrzés alatt tartsuk ezeket a rákos sejteket. Ez nem azt jelenti, hogy kiválthatjuk a hagyományos orvoslást, de vannak a rák kifejlődésének előmozdítói és gátlói. Ez egy egyensúlyi játék.

Hogy néz ki a rák kialakulását gátló menü?

Szöges ellentéte a hagyományos nyugati ételeknek, amelyek középpontjában nagy adag hús áll kevés zöldséggel. A rákellenes diéta elsősorban olívaolajjal - esetleg repce- vagy lenmagolajjal - készített zöldségekből és hüvelyesekből áll, fokhagymával és fűszernövényekkel. A hús és tojás szabadon választhatók, de nem képezik az étel fő összetevőit. A hús és a zöldségek arányát drámaian meg kell változtatnunk.

Pár hónapja egy luxusétteremben voltam Párizsban. Ránéztem a gyerekmenüre, borzalmas volt. Hamburger, hasábburgonya és ketchup volt a kínálat, a desszert pedig vaníliafagylalt. Rákot ennél jobban elősegítő menüt nem is lehetne készíteni.

Megnyerjük a rák elleni háborút?

Világos, hogy a rák elleni háború eddig óriási kudarc volt. A rákkutatási pénzek 97%-át az új kezelési módok fejlesztésére és a rák korai észlelésére költik. Mindössze 3%-ot fordítanak megelőzésre.

Ha megkérdezel egy praktizáló onkológust, azt mondja, ki sem látszik a munkából. Rengeteg páciensük van, és nem tudják, mit tegyenek. Az onkológusok nagyon jóindulatú emberek - több pénzt szeretnének, hogy jobban végezhessék a munkájukat, jobb gyógyszereik legyenek, és könnyebben felismerjék a betegséget - de ez mind a kezelésről szól. Semmit nem teszünk az okok megszüntetéséért.

A rákos megbetegedések száma Nyugaton 1940 óta növekszik. Ugyanebben az időszakban három tényező tette drasztikusan tönkre a környezetünket: a nagy mennyiségű finomított cukor használata (a cukor elősegíti a rákot, az inzulin előállítása gyulladást idéz elő), a megváltozott mezőgazdasági termelés, valamint az, hogy nagyszámú vegyi anyagnak vagyunk kitéve, amelyek a második világháború előtt nem léteztek. Minden okunk megvan rá, hogy azt higgyük, ez a három jelenség játssza a főszerepet a rák terjedésében.

Ha megszüntetjük a rákot járványszerűvé tevő tényezőket, és elkerülhetetlen változásokat vezetünk be, 30-40 év múlva éreznénk ennek a jótékony hatását. Azokat a politikusokat, akik ezeket a döntéseket meghoznák, nem választanák újra, mivel költséges, népszerűtlen és minden lobbi által támadott lépésekről van szó. Ez a fő oka annak, hogy miért kell a rákkal, mint járvánnyal még hosszú ideig foglalkoznunk.

Mit gondol, segíthet az, ha hadat üzenünk a ráknak?

Nem, azt hiszem, nem a háború a kulcs, hanem az, hogy tanuljuk meg az életünket előtérbe helyezni. A könyvben is azt próbálom sugallni, hogy vigyünk tudatosságot az életvezetésünkbe. Ha az életet tápláljuk magunkban azzal, amit megeszünk (vagy épp nem eszünk meg), azzal, ahogyan a testünkkel bánunk, meditációval, azaz az élet folyásába iktatott szünetek megtapasztalásával és az emberi kapcsolatainkkal, akkor a testünk vigyáz magára, és segít a rákellenes harcban. Nem harcos mentalitásra van szükség, hanem törődő mentalitásra.

Minden hagyományos gyógyszer arra az alapelvre épül, hogy harcolni kell a tumorral. Nem ellenzem ezt, hiszen volt egy daganatom, és nagyon boldog voltam, hogy van egy sebész, aki ezt el tudja távolítani, és kemoterápiát kaptam, hogy a rákos sejteket elpusztítsák - de ez csak egy aspektus. Ez nem a teljes kép, ez nem elég.

Gondolja, hogy a megbetegedési ráta növekedni fog?

Napjainkban az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Államokban az emberek egyharmada rákban hal meg. A rák miatt bekövetkező halálozási arány csökken, mivel jobb kezelési módszereink vannak, azonban a megbetegedések száma megnőtt. Tehát egyre több és több ember van, akit megnyomorít a rák, bár nem halnak meg a betegségben.

A rákgyógyszerek ma a legnagyobb bevételt jelentő gyógyszeripari termékek. Ha valaki onkológusnak készül, a képzés jelentős része a gyógyszerekről szól. Szinte semmit nem tanulnak arról, hogy hogyan lehet a szervezet természetes védekezőképességével dolgozni, amely felvehetné a harcot a betegséggel.

Van több orvos is, aki úgy gondolkodik, mint Ön?

Egyre több és több. Ez annyira kézenfekvő. Mindenki tudja, hogy az étkezésünk, testmozgásunk és mentális állapotunk jelentősen befolyásolja a betegséggel szembeni ellenálló képességünket. Tíz éven át kell az orvosira járnod ahhoz, hogy ezt kitöröljék az agyadból!

Hogyan reagált az orvosi testület a könyvére?

Nagyrészt kedvező fogadtatása volt, részben azért, mert szerencsémre a Rákkutatási Világalap publikált egy nagy jelentést 2007 szeptemberében az enyémhez nagyon hasonló következtetésekkel.

Azt mondják, amit én, vagyis, hogy a rák nem genetikai alapú. Vannak esetek, mikor a ráknak genetikai okai vannak, de ez ritka, a mellrák esetében legfeljebb 5%, tehát 95% nem genetikai. Miért töltünk akkor annyi időt azzal, hogy a génjeink miatt aggódunk? Nem tudom.

Hozzáteszem, hogy 2008 júniusában egy amerikai tanulmányt publikáltak a Proceedings of National Academy of Sciences nevű lapban - ez rámutatott arra, amit az én területemen mindannyian tudtunk. Vagyis, hogy az életstílus kihat arra, hogy mely gének fejeződnek ki és melyek nem.

A belgyógyászok egyre inkább tudatában vannak annak, hogy ez fontos. Minden páciensük azt kérdezi: Mit kell ennem? Mit tegyek?

Tudják, hogy erre nincsenek válaszaik, hiszen ez nem volt része az orvosi képzésüknek. Ezért igencsak örültek annak, hogy valaki időt szánt arra, hogy tökéletesítse az arról szóló tudományos információkat, hogy mit ésszerű tenni. Nem vagyok a hagyományos orvoslás ellenzője, tehát ezt a könyvet nyugodtan odaadhatják betegeiknek, akik segítséget szeretnének a rák megelőzéséhez, vagy ahhoz hogy segítsenek magukon.

Létezik rákos személyiség?

Ez ellentmondásos kérdés. Szerintem létezik. Miért? Mert a stressz szerepet játszik a rák kialakulásában. Ismerjük azt a mechanizmust, amelyen keresztül a stressz elősegíti a már meglévő tumor növekedését, de fontosabb a stresszre adott válasz, mint a stressz maga.

Számomra nem vitás, hogy a tehetetlenség, saját magunk elhagyása és az erőtlenség összefüggésbe hozható a kortizol és az adrenalin magasabb szintjével, ami gátolja az immunrendszert, és táplálja a testben lévő gyulladásokat (kulcsfontosságú faktorok a rák kialakulásában). Szóval a tehetetlenség táplálja a rákot - nem a stressz.

Egy másik fontos faktor, amely segíti a természetes védekezőképességet, az a családtól és a barátoktól kapott szociális támasz. Tudjuk, hogy ez a legfontosabb védelem a stressz negatív biológiai hatásaival szemben.

Amikor diagnosztizálták Önnél a rákot, tehetetlennek érezte magát?

Igen, teljesen. És ez az, amiért megírtam ezt a könyvet: hogy segítsek az embereknek kimozdulni a reménytelenségből, a tehetetlenségből. Ez reményt ad nekik és tennivalót ahhoz, hogy visszanyerjék erejüket. Vannak dolgok, amelyeket megtehetnek. Azt hiszem alapvető fontosságú, hogy megadjuk az embereknek ezeket az információkat.

Egészségesebbnek érzik magukat azok, akik kipróbálják ezt a diétát és életvitelt?

Természetesen - nem kérdés, hogy ez a fajta diéta és életstílus mindenre jó. Segít a szívbetegségnél, csökkenti az izületi gyulladást, segít megelőzni az Alzheimert, ez nem vitás. Én például sokkal egészségesebbnek érzem magam, mint amikor rákos lettem, pedig 16 évvel voltam fiatalabb, amikor a betegséget diagnosztizálták nálam.

Folyt köv…

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

Az Európai Unió 27 országának átlaga 100 ezer férfira 168 haláleset, mindez tíz év alatt csökkent le 185-ről. A magyar férfiak azonban az átlagtól a legtávolabb helyezkednek el: 100 ezer férfiból 255-en halnak meg rákban. Ez a listán minket követő Szlovákia és Lengyelország adatainál 18 és 25 százalékkal is rosszabb! Nők esetében sem rózsás a helyzet (131-en 100 ezerből) igaz Dánia megelőz minket - derül ki olasz rákkutatók tavaly év végi felméréséből.

A tendencia is lesújtó. Miközben az eltelt tíz év alatt közel 10 százalékkal javultak a férfiak halálozási arányai, a nőknél ellentétes folyamat játszódott le. Mindez egyértelműen arra vezethető vissza, hogy miközben a férfiak körében visszaszorult a dohányzás az elmúlt évtizedekben, nőknél viszont nőtt, a társadalmi egyenlőség következtében. „Magyarországon a szájüregi ráktípusok a dohányzás és az alkoholfogyasztás miatt drámaian növelték áldozataik számát, miközben az uniós átlagban már csökkennek az ezen okra visszavezethető halálesetek. A legfejlettebb országok körében végzett összevetésben is vezetjük a rákos halálozási statisztikát. A rák világszerte mintegy 7 millió ember haláláért felelős évente, Magyarországon 35 ezren vesztik el emiatt életüket” - mondta Erdős Attila orvosszakértő.

Egyelőre kevés kutatás foglalkozik a rák következtében ránk nehezedő társadalmi és nemzetgazdasági hatásokkal, a kevesek egyike a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság 2008-as összefoglalója. A kutatók által leggyakrabban használt mérőeszköz a rák által okozott teher kimutatására a rokkantságban eltöltött életévek száma, az úgynevezett Disability Adjusted Life Years, (rövidítve DALYs). 2002-ben közel 10 millió elvesztett DALY-ért a rák volt a felelős az unió 25 országában. Mint a táblázatból látható, a rák közvetlen költségei mintegy félmilliárd eurora rúgtak Magyarországon 2004-ben.

„A tanulmányok azt mutatják, hogy a közvetlen költségeken túl további két-háromszoros szorzóval kell számbavenni a rák közvetett költségeit, úgy mint a korai halál okán kieső termelés, valamint a korai nyugdíjazás, a táppénz, egyéb kezelések, és a páciensek rokonainál jelentkező időkiesés és számos egyéb ráfordítás költségeit” - hangsúlyozta Erdős.

Összességében tehát a rákos megbetegedések kezelésének, az aktivitását feladni kénytelen betegek termelésből való kiesésének, és a kiegészítő, illetve későbbi rekreációs terápiáknak az összesített költségei hatalmas terhet jelentenek. Éppen ezért nem csak a megelőzés fontos, hanem a kezelés közbeni és utáni életminőség-javulást elősegítő kiegészítő terápiák is. A rákkal szembeni küzdelemben az orvostudomány egyre jobb eredményeket tud felmutatni, de a nagy áttörés még várat magára. Egyes kategóriákban a túlélési ráták 50-60-70 százalékot is elérnek, ám bizonyos területeken – például a hasnyálmirigy rák esetében – a betegek még mindig több mint 90 százaléka meghal a betegség diagnosztizálását követő 5 éven belül! Ráadásul a rákkezelések – még ha sikeres kimenetelűek is – már önmagukban borzasztóan igénybeveszik az emberi szervezetet. Amennyiben a kezelés során eltávolítják a szövetet, akkor annak helyétől és kiterjedésétől függően lehet fizikai, vagy lelki hatása a rák túlélését követően is. Belátható, hogy egy agytumor eltávolítása maradandó károsodást okozhat egészséges területekben is, amelyek érinthetik a mozgáskoordinációt, a memóriát, és az érzékszerveink működését.

A kemoterápia és a sugárterápia általános mellékhatásairól a közvéleményben csupán az a kép él, hogy kihullik az ember haja. Ennél azonban sokkal többről van szó, az esetek nagy százalékában elkerülhetetlen a hányás, étvágytalanság, a drámai testsúlycsökkenés. Ennek következtében kialakulhatnak olyan hiánybetegségek, valamint a vérkép olyan mértékben romolhat, hogy a rák kezelése mellett ezzel is meg kell küzdeniük az orvosoknak, illetve magának a páciensnek is. Ezeknek a kezeléseknek gyakori kísérőjelensége az állandó fájdalom és kimerültség, lehetetlenné téve a munkát, és nyomasztólag hatnak minden ébren töltött percre. Nem beszélve arról, hogy általában álmatlanság is gyötri a terápián résztvevőket. A különféle táplálékkiegészítők és tápszerek hatékonyan kezelik a hiánybetegségeket, javítják a közérzetet és segítik az immunrendszer egyensúlyi állapotának visszaállását. Reményt jelent, hogy a kezelések hatékonysága évről évre javul, továbbá a mellékhatásokat célzó és az alap terápia sikerességét javító, úgynevezett támogató terápiák is széles körben érhetőek el mindenki számára.

Mindazonáltal a betegeknek és hozzátartozóiknak nagy figyelemmel kell válogatni ezen szerek piacán, mert a bőséges kínálatban a különlegestől a megkérdőjelezhető minőségűig húzódik a paletta. Magyarországon az OÉTI daganatos betegek részére történő ajánlását érdemes követni, erre a megbízható készítmények csomagolásán van feltüntetve vonatkozó ajánlás.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

Fontosabb kifejezések

Adenokarcinóma (adenocarcinoma)
Mirigyes rák, amely különböző szervek: légutak, gyomor-béltraktus stb. nyálkahártyáját bélelő hámsejtekből indul ki.

Adjuváns kemoterápia
A daganateltávolító műtét után egy vagy egyszerre több daganatellenes hatóanyaggal végzett kezelés.

Akut (acut)
Jelentése heveny, éles, gyors lefolyású. Hirtelen fellépő vagy rövid időn belül kialakuló jelenség vagy betegség természetének megjelölésére szolgáló kifejezés.

Angiogenezis
Érképződés alatt azt értjük, amikor új vérerek képződnek a szervezetben.

Alopécia
Kopaszodás, hajhullás

Anémia
Jelentése vérszegénység. Olyan állapot, amikor a vérben található vörösvértestek száma jelentősen a normál érték alá csökken. Ez gyengeség, energiahiány, rövidült, szapora légzés és szívverés tüneteivel, valamint sápadtsággal jár.

Benignus daganat
Jóindulatú, azaz nem rákos, a test más részeibe nem szóródó és így áttétet nem képző daganat, szövetburjánzás.

Biopszia
Vizsgálat céljából a szövetminta vétele a testből.

Citotoxikus hatóanyag
A kemoterápiás kezelések hatóanyagai, különböző sejtmérgek.

Csontvelő
A csontokon belül található viszonylag puha állagú, a vérképzésben résztvevő szövetállomány.

Diagnózis (diagnosis)
Valamely betegség pontos megállapítása.

Diagnosztika
Mindazon eljárások összessége, melynek révén valamilyen betegség felismerésre, azonosítására kerül. Ennek érdekében figyelembe veszik a tüneteket, illetve fizikális, laboratóriumi és műszeres vizsgálatokat végeznek.

Digitális-rektális vizsgálat
A végbél, illetve férfiakban a végbélen át a prosztata vizsgálatára alkalmas eljárás. Az orvos gumikesztyűs kezének ujját a végbélbe vezeti és körültapintja a végbél falát, illetve férfiakban a prosztatát (prostata), a rák tüneteinek, jeleinek felderítése érdekében.

DNS
A dezoxiribonukleinsav rövidítése, a sejt genetikai információit hordozó óriásmolekula

Endoszkóp
Vékony, hajlékony, világítással és optikával ellátott cső, melyen keresztül az orvos a test belsejébe, annak üreges szerveibe tud betekinteni.

Endoszkópia
Olyan diagnosztikus eljárás, melynek során az orvos az endoszkóp segítségével a test belsejébe, üreges szerveibe tud betekinteni. Szükség esetén szövetmintát vehet (biopszia) mikroszkópos vizsgálat céljára.

Gén
A DNS egy olyan szakasza, amely egy bizonyos fehérje termelődéséhez szükséges információkat hordozza vagy egy a szervezet bizonyos tulajdonságát határozza meg.

Helyi kezelés
A testnek csak egy meghatározott területén vagy azt érő kezelés. Ilyenek a műtétek vagy a sugárterápia.

Immunterápia
Olyan terápia, amely az immunrendszert serkenti a rákos sejtek elpusztítására.

Kemoterápia
A rákos sejtek elpusztítására alkalmazott sejtméreg hatóanyagok alkalmazása. Az egyes hatóanyagok hatásmechanizmusa jelentősen eltérhet egymástól.

Kemoterápia
Kémiai anyagokkal végzett kezelés. A daganatellenes terápia során többféle típusát alkalmazzák:

• adjuváns kemoterápia - a tumor (műtét vagy sugárterápia által történő) eltávolítása után, a kiújulás megelőzése céljából adott kemoterápia
• kombinációs kemoterápia - több szer egyszerre történő adása nagyobb hatásosság elérése céljából
• indukciós kemoterápia - előrehaladott rákos folyamat kezelésében első alkalommal adott kemoterápia
• neoadjuváns kemoterápia - a tumor eltávolítását célzó egyéb kezelési módok alkalmazása előtt, a körülírt daganat megkisebbítése céljából adott elsődleges kemoterápia
• regionális kemoterápia - a szervezet egy körülírt részén (pl. a daganatos területet ellátó érbe vezetett katéteren keresztül) alkalmazott kemoterápia

Kombinált kemoterápia
A jobb terápiás cél elérése érdekében egyszerre kettő vagy több rákellenes, citotoxikus hatóanyag alkalmazása.

Kombinált terápia
Többféle rákellenes gyógymód egyidejű alkalmazása. Ezek lehetnek műtéti vagy kemoterápia, sugárkezelés és immunterápia

Malignus növekedés
Más szóval rákos növekedés

Mastektómia
Az emlő műtéti eltávolítása

Metasztázis
Áttét. A rákos betegség szóródása az eredeti kialakulási helyéről a test más részeibe, szinonímája a szekunder tumornak

Mieloszupresszió
A citotoxikus hatóanyag mellékhatásaként jelentkező tünet, a csontvelő csökkent vérsejt- és
vérlemezke-termelése.

Monoklonális antitest-terápia
Olyan szintetikus fehérje, amelyet laboratóriumi körülmények között egyetlen sejt többszörös osztódásából származó sejtcsoporttal termeltetnek. Maga az antitest valamelyik, a tumorsejten található antigént ismeri föl. Tumorantigénre példa a sejtfelszíni Her2 receptor.

Nyirokcsomó
Kicsi, babalakú, testszerte megtalálható, a nyirokrendszer részét képező képletek, melyek a fertőző mikroorganizmusok vagy ráksejtek ellen antitesteket termelnek. A szervezetben zajló fertőzéseket, gyulladásokat vagy rákos folyamatokat fokozott működésük miatti duzzadt állapotuk jelzi.

Onkológus
A rákbetegségek gyógyítására specializálódott szakorvos.

Palliatív kezelés
Támogató terápiának is hívják, melyet nem a konkrét betegség leküzdésére, hanem a betegséggel járó egyéb tünetek, gyógyszer-mellékhatások enyhítésére és kiküszöbölésére alkalmazzák. Ide tartoznak a fájdalom- és gyulladáscsökkentő kezelések, pszichoterápiák stb.

Patológus
A boncolást és szövettani vizsgálatokat végző, a szövetekben észlelhető kóros elváltozásokat vizsgáló szakorvos.

Remisszió
A betegség tüneteinek enyhülése vagy ritkulása a betegség lefolyása és kezelése során.

Szisztémás kezelés
Az egész szervezetre ható, intravénásan vagy szájon át adott hatóanyagokkal történő kezelés, ilyen a kemoterápia.

Toxicitás
Mérgezőképesség. A hatóanyagok egészségkárosító hatása.

Tumor
Daganat

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

A gyermekkori daganatok és kezelésük

A rosszindulatú daganatos megbetegedések gyermekkorban ritkák, mégis igen fontos fejezetét képezik a modern gyermekgyógyászatnak. A sok esetben halálos lefolyású, hosszú időtartamú ellátást igénylő kórképek fizikai és lelki következményei nagy megterhelést rónak a betegre, családjára és a társadalomra egyaránt. Hatékony gyógyításuk, komplex ellátásuk igen nagy szakmai kihívást jelent. Az 1 év feletti gyermekek halálozásának okai között a daganatos betegségek a balesetek után a második helyen állnak hazánkban is.

Magyarországon a gyermekkori daganatos megbetegedések

• 24,2%-a leukémia
• 11,4%-a rosszindulatú (malignus) limfóma (Hodgkin- és non-Hodgkin limfóma)
• 29,1%-a központi idegrendszeri daganat
• 10,7%-a az ún. szimpatikus idegrendszer tumora, neuroblasztóma
• 6,5%-a lágyrészszarkóma, rhabdomioszarkóma
• 4,2%-a vesedaganat, Wilms-tumor
• 4,2%-a csonttumor (oszteoszarkóma, Ewing-szarkóma)
• 0,9%-a retinoblasztóma
• 8,8%-a egyéb daganat.

A daganat fogalma

A daganat a sejtek kóros szaporodása és korlátlan burjánzása révén kialakult rendellenes szövetszaporulat. A rosszindulatú daganatra jellemző, hogy a környező szöveteket elpusztítja, a véráramba jutva áttéteket képez, és gyakran kiújul.

Gyermekkori daganatok és diagnózisuk

A 15 éves kor alatti gyermeklakosságban a daganatos betegségek gyakorisága évente 150 új megbetegedés 1 millió gyermekre számítva. Ez azt jelenti, hogy hazánkban évente 150-200 új gyermekkori daganatos megbetegedés fordul elő. A szám változó, mert a gyermekonkológiai ellátás életkori határa a 18. év felé tolódik.

A gyermekkori daganatok pontos okai ismeretlenek, bár vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát. Kromoszóma-rendellenességgel született (pl. Down-kóros) gyermekeknél nagyobb az esély a leukémia kialakulására. Nagy mennyiségű radioaktív sugárzás felszabadulása (mint pl. a Csernobilban, Ukrajnában történt baleset során) és mérgező vegyszerek (többek között a benzol) növelhetik a daganat kialakulásának kockázatát. Valószínűleg az öröklött hajlam, a környezeti, immunológiai tényezők és esetleg vírusfertőzés teszik fogékonnyá az egyént a daganatra.

A szülők számára legfontosabb annak tudatosítása: jelenleg nincs rá mód, hogy az orvosok előre jelezzék vagy megakadályozzák a gyermekkori daganatok kialakulását.

Gyermekkori daganatok kezelése

A legmegfelelőbb kezelés érdekében fontos, hogy a gyermek olyan kórházba kerüljön, ahol a kor színvonalán álló kezelésben részesülhet. Ez széles körű együttműködést kíván hematológusok,onkológusok, gyermeksebészek, radiológusok, gyermekápolók, rehabilitációs szakemberek és szociális munkások között. Ezek a munkacsoportok biztosítják, hogy a gyermek megkapja a megfelelő alap- és támogató kezelést és az érzelmi segítséget. A gyermekkori rosszindulatú daganatos betegségek gyógykezelésében a terápia milyenségét, időtartamát a betegség szövettani típusa, kiterjedtsége, a beteg életkora határozza meg. Többségében sebészi, sugárterápiás és gyógyszeres kezelést alkalmaznak.

A műtét célja a daganatos szövet minél teljesebb eltávolítása.

A sugárterápia alkalmazásával nagy energiájú besugárzással közvetve vagy közvetlenül a daganatos sejtek elpusztítására törekednek a szakemberek.

A kemoterápia lényege az osztódó sejtek elpusztítása gyógyszerek segítségével. Amikor a rák minden tünete megszűnik és daganatsejtek nem találhatók sem a vérben, sem a csontvelőben, akkor a gyermek orvosi kifejezéssel eléri a tünetmentesség (remisszió) állapotát. Ez akár a kezelés megkezdése után egy héttel bekövetkezhet, azonban a gyermek még hónapokig vagy évekig tartó kiegészítő kezelést igényel. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy azok a gyermekek, akiknél a tünetmentes állapot elérése után a kezelés befejeződött, hamarosan visszaestek (a daganat kiújult). Ez azért következik be, mert az intenzív kezelés ellenére is maradhatnak rákos sejtek a szervezetben. Nagyon fontos tehát végigvinni a kezelést, a gyógyulás érdekében.

Támogató kezelés: a gyógyítás céljával adott intenzív kezelés bizonyos százalékban olyan szövődményeket okozhat, melyek további kezeléseket igényelhetnek, illetve a szövődmények elhárítása, megelőzése bizonyos kezeléseket tesz szükségessé.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

Leukémia és limfóma gyermekkorban

A leukémia szó jelentése: fehérvérűség. A rák azon fajtáit nevezik így, amelyek a csontvelő vérképző szöveteiben keletkeznek, abban a szivacsos anyagban, amely kitölti a csöves csontokat, és a fehérvérsejteket termeli. A fehérvérsejtek számának rohamos emelkedésével és abnormális sejtalakok megjelenésével járó betegség, amikor a fehérvérsejtek nem képesek ellátni szokásos feladatukat a fertőzések leküzdésében. Amikor a leukémiás sejtek megjelennek a csontvelőben, az egészséges vörösvérsejtek, vérlemezkék és fehérvérsejtek termelődése csökken. A normális sejtek számának csökkenése miatt tünetek jelentkeznek. Az alacsony fehérvérsejtszám fáradékonyságot és sápadtságot okoz. A vérlemezkék alacsony száma vérzékenységet okozhat. Az egészséges fehérvérsejtek számának csökkenése következtében fokozódik a hajlam a fertőző betegségekre. Ilyenkor általában egy-két hete tartó lázas állapotot követően sápadtság, fáradékonyság jelentkezik, és az elvégzett vérképvizsgálat veti fel a leukémia lehetőségét. Időnként lábfájás is szerepelhet a tünetek között, de a nyirokcsomó-duzzanat, lép- és májnagyobbodás és a testszerte jelentkező bőrvérzés is a betegségre utaló jelek közé tartozik.

AKUT LIMFOBLASZTOS LEUKÉMIA (ALL)

Az ALL a leggyakoribb gyerekkori daganat. A leukémiás gyerekek megközelítőleg 75%-a szenved a betegségben. Az akut limfoblasztos leukémia olyan betegség, amelyben a szervezet túl sok éretlen fehérvérsejtet (ún. limfocitát) termel. A limfociták normális esetben teljesen kifejlődnek és a szervezetet védő sejtek lesznek. Az ALL-ben a limfociták éretlenek maradnak és túlságosan elszaporodnak. Számuk meghaladja az egészséges fehérvérsejtekét (amelyek harcolnak a fertőzések ellen), a vörösvérsejtekét (amelyek az oxigént szállítják a test különböző részeibe) és a vérlemezkékét (ún. trombocitákét), amelyek megállítják a vérzést. Az ALL gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat, és gyorsan kifejlődhet.

A betegség kezelése

Az ALL a legjobban gyógyítható gyermekkori daganatok közé sorolható. Kezelését már a diagnózist követő napokban el kell kezdeni, és hatékony támogató kezelésre is szükség van. A cél valamennyi rákos sejt elpusztítása, amilyen gyorsan csak lehetséges. A kezelés alapja a kemoterápia, különböző gyógyszerek összehangolt alkalmazásával. Néhány esetben a koponya sugárkezelésére is sor kerül.

Csontvelő-átültetést (transzplantáció) általában akkor alkalmaznak, ha a gyermek visszaesik. Általános esetben a kezelés különböző fázisokra osztható: bevezető szakasz, a központi idegrendszerre irányuló megelőzés, megszilárdítás, késleltetett megerősítés, fenntartó kezelés. A bevezető szakasz a kezelés legintenzívebb része. A gyermek három-négy különböző kemoterápiás gyógyszert kap. Ebben a szakaszban a gyermekek 95%-a teljes remisszióba kerül, azaz visszafejlődnek a betegség legjellegzetesebb tünetei. A gyermekek esetében legtöbbször nem jelennek meg leukémiás sejtek a gerincvelőben.

Régebben a központi idegrendszerre ható gyógyszerek és/vagy sugárterápia alkalmazását megelőzően többször alakultak ki áttétek az agyban. Mivel létezik egy természetes gát, amely megakadályozza, hogy a kemoterápiás szerek bejussanak a központi idegrendszerbe és elpusztítsák az ott rejtőzködő ráksejteket, a gyógyszereket közvetlenül a gerincvelő-folyadékba juttatják.

A bevezető szakasz után különböző gyógyszerek kombinációját alkalmazzák, hogy a visszaesést megakadályozzák. A fenntartó kezelés alatt alacsony dózisú gyógyszeres terápiát alkalmaznak, hogy elpusztítsák a fennmaradó ráksejteket. Ez az adag kevésbé mérgező (toxikus) és könnyebben elviselhető, mint a bevezető és a megelőző szakasz gyógyszerei.

AKUT MIELOID LEUKÉMIA (AML)

Az AML a granulociták (a fehérvérsejtek egy fajtája) rákja. A kórkép az összes gyermekkori leukémia kb. 15%-át teszi ki. Az érintett granulociták típusai szerint több formája ismert. A granulociták normális esetben beérnek és a szervezet védekező sejtjeivé válnak. AML esetén azonban éretlenek maradnak és túl nagy számban termelődnek. Számuk meghaladja az egészséges fehérvérsejtekét, a vörösvérsejtekét és a trombocitákét. A betegség egyaránt jelentkezhet felnőtteknél és gyermekeknél.

A betegség kezelése

Az AML-t elsősorban kemoterápiával kezelik, amelyet gyakran csontvelő- vagy őssejt-transzplantáció követ az első vagy a második remisszióban. (Remisszió: amikor a rák minden tünete megszűnik és daganatsejtek nem találhatók sem a vérben, sem a csontvelőben.) Koponyabesugárzást akkor alkalmaznak, ha a daganat átterjedt az agyra, illetve néhány esetben ennek megakadályozására is. A betegségben szenvedő gyermekek kezelése a bevezető szakasszal kezdődik, amikor többféle gyógyszert alkalmaznak azzal a céllal, hogy minél teljesebben elpusztítsák a daganatsejteket és a gyermek tünetmentes állapotba kerüljön.

A bevezető szakaszt a szövődményeket elhárító, illetve a tünetmentes állapotot megerősítő kezelés követi. Ennek célja elpusztítani valamennyi megmaradt kóros sejtet. A kórképben szenvedő gyermekeknél az első remisszió alatt nagyobb számban lehet végrehajtani csontvelő- vagy őssejtátültetést. A betegek első tünetmentes állapota során alkalmazott, nem rokoni eredetű csontvelő átültetésének lehetőségével kapcsolatban jelenleg is kutatások folynak. Az ilyen transzplantációt ugyanis többnyire a második tünetmentes időszak alatt alkalmazzák, illetve abban az esetben, ha a betegség mint második rák jelenik meg.

KRÓNIKUS MIELOID LEUKÉMIA (CML)

A CML gyermekeknél ritka, az összes gyermekkori leukémiák kevesebb mint 5%-át teszi ki. Leggyakrabban felnőtteknél fordul elő, bár időnként nagyobb fiúknál és lányoknál is diagnosztizálják.

A betegség jellemzői az erősen megnagyobbodott lép, a magas fehérvérsejtszám és a magas vérlemezkeszám. Az egyéb tünetek között a fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, ingerlékenység, láz, éjszakai izzadás és fogyás szerepelnek. Előfordul, hogy nincsenek tünetek, és a betegséget valami egyéb okból elvégzett rutin vérvizsgálat során diagnosztizálják. A betegségre nem jellemző a súlyos vérszegénység vagy vérzékenység.

A betegek 90%-ánál megfigyelhető a csontvelő egy genetikai eltérése, orvosi szakkifejezéssel az ún. Philadelphia-kromoszóma.

Az elnevezés ellenére a kór gyors lefolyású, amelyben általában megfigyelhető egy krónikus fázis (korai, tünetmentes stádium, amely évekig tarthat), egy felgyorsult fázis és egy ún. blasztos fázis. Utóbbi esetben a gyermek lázas, fáradékony, a lépe megnagyobbodott: ezt nevezik blasztos krízisnek.

A betegség kezelése

Az első szakaszban a kezelés célja a fehérvérsejtek számának csökkentése és a lép megnagyobbodásának visszaszorítása. Ezt szájon át szedhető gyógyszerekkel érik el. A krónikus szakasz hossza általában három év, bár néhány betegnél akár tíz évig is tarthat. Ha a lép a gyógyszeres és sugárkezelés következtében nem húzódik vissza, sebészi beavatkozás szükséges. Bár a kemoterápia lelassítja a folyamat előrehaladását, a gyógyulásra a legtöbb reményt a csontvelő-átültetés nyújtja. A legmagasabb gyógyulási arány akkor érhető el, ha az átültetés a krónikus szakaszban történik.

KRÓNIKUS MIELOMONOCITIKUS LEUKÉMIA (CMML)

A CMML (gyerekkori CML-nek is nevezik) általában az öt év alatti gyermekeket támadja meg. A tünetek ugyanazok, mint az akut leukémia esetén: sápadtság, vérzések, fáradékonyság, fejfájás, izzadás, fertőzések. Gyakran a nyirokcsomók, a lép és a máj megnagyobbodása, valamint alacsony vérlemezkeszám is megfigyelhető.

A krónikus mielomonocitás leukémiának nincs krónikus fázisa (korai, tünetmentes stádiuma). Ha már diagnosztizálták, rendszerint gyors állapotromlás várható. Mivel ez esetben a kemoterápia többnyire nem jár sikerrel, a csontvelő- vagy az őssejt-transzplantáció nyújtja a legtöbb reményt a gyógyulásra. Kemoterápiát a transzplantáció előkészítésére alkalmaznak.

NON-HODGKIN LIMFÓMA

A gyermekkori non-Hodgkin limfóma a csontvelőn kívüli nyirokszövetekből kiinduló, gyakran körülírt tumor formájában jelentkező betegség. Gyorsan előrehaladó (progrediáló), a csontvelőt is beszűrheti. Ebben az előrehaladott formájában az akut limfoid leukémiához hasonló. A diagnosztikus és terápiás elvek csaknem azonosak a fent tárgyalt akut limfoblasztos leukémiánál (ALL) alkalmazottakkal.

Diagnosztikus feltételek

A limfóma tényét szövettani vizsgálattal kell igazolni, meg kell határozni a sejt típusát és a betegség kiterjedtségét, azaz stádiumát. Ennek alapján határozható meg az alkalmazandó kezelés típusa és intenzitása.

Tünetek

Általában a gyorsan növekvő nyirokcsomó kelti fel a figyelmet, vagy a testüregeken belül növekvő daganat nyomási (kompressziós) tünetei jelentkeznek, illetve a mellkas röntgenvizsgálata során észlelik a tumorárnyékot a mellüreg középső részén (mediastinum), esetleg a hasban tapintható tumort. Tisztázandó a beteg esetleges veleszületett kromoszóma-rendellenessége, fejlődési rendellenessége (pl.: Down-kór), az esetleges immunhiányos állapot, a gyakori fertőzések, a környezeti ártalmak, a tartós gyógyszer- és vegyszerhatás, besugárzás, a szülők foglalkozása a beteg fogantatása előtt, a szülőket ért környezeti ártalmak (gyógyszer, vegyszer, ionizáló sugárzás), a családban előforduló rosszindulatú daganatos betegségek, fejlődési hibák, veleszületett betegségek.

Kezelési irányelvek

A kemoterápiás kezelési sémák (protokoll) gyakorlatilag azonosak a leukémia kezelési gyakorlatával. Korai stádiumú vagy alacsonyabb rizikócsoportba sorolt betegben az intenzív kemoterápiás kezelési szakasz rövidebb.

Nem-B-sejtes limfómákban fenntartó kezelést is szoktak adni, a teljes kezelés időtartama 2 év. B-sejtes limfómában a kezelés intenzívebb, fenntartó kezelés nincs. A kezelés időtartama a rizikócsoporttól függően 1-2, illetve 3 hónap.

Csontvelő-transzplantáció csak kiújult (recidivált), illetve nem befolyásolható (refrakter) esetekben mérlegelendő.

HODGKIN-KÓR

Szövettanilag jellegzetes, ún. Hodgkin-sejteket tartalmazó szövetburjánzás, jellegzetesen a nyirokcsomókból kiindulva. A sejtek nyirokcsomó-területről nyirokcsomó-területre haladva terjednek viszonylag sokáig, kizárólag a nyirokrendszerre korlátozódva.

Diagnosztikus feltételek

Szövettani vizsgálattal igazolni kell a Hodgkin-kór tényét, meg kell határozni a szövettani típusát, klinikai vizsgálatokkal kell megállapítani a betegség kiterjedtségét, azaz a betegség stádiumát. Elvégzik a megnagyobbodott, kóros nyirokcsomó feltárásos mintavételét (biopszia) és az így kapott szövetminta részletes kórszövettani vizsgálatát. A betegség stádium-megállapítása kétirányú mellkasi röntgenfelvétellel, mellkasi és hasi CT-vel, hasi ultrahangvizsgálattal történik.

Anamnézis és klinikai kép

Jellegzetesen a nyakon a kulcscsont felett növekvő, tömött, fájdalmatlan nyirokcsomó-duzzanat, melyhez a mellüreg középső részén (mediastinum) nyirokcsomó-megnagyobbodás is társulhat. Ha a nyirokcsomó-megnagyobbodáshoz egyéb tünet, jel nem társul, akkor “A” betegségről, amennyiben láz, fogyás, éjszakai izzadás is jelentkezik, akkor “B” betegségről beszélünk.

Kezelési irányelvek

Hodgkin-kórban a sebészi kezelés általában csak a szövetmintavételre (biopszia) korlátozódik. Gyermekkorban a növekvő, fejlődő szervezet a sugárkezelés késői mellékhatásaira fokozottabban érzékeny, ezért a kezelés elsősorban gyógyszeres.

A kemoterápia (kombinált gyógyszeres kezelés) intenzitása és a kombinációban alkalmazott gyógyszerek fajtája a betegség stádiuma szerint változik, de korai esetekben is alkalmazzák azokat. A betegség kiújulásakor a késői mellékhatásokra, a hormonális működési, növekedési és fejlődési zavarokra, a második daganat előfordulására kell figyelemmel lenni.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

Központi idegrendszeri daganatok gyermekkorban

A központi idegrendszer daganatai (agytumorok és gerincvelő tumorai) a leggyakoribb gyermekkori tumorok. A daganatok mintegy 29%-át képezik. Gyermekkorban a központi idegrendszer daganatai elhelyezkedésükben (lokalizációjukban) és szövettani típusukban is más megoszlást mutatnak, mint felnőttkorban.

Gyermekkori központi idegrendszeri daganatok

• az agykamrák tumora
• kisagyi tumor
• agytörzsi tumor
• astrocyitoma
• ependymoma, glioma
• medulloblastoma/PNET, stb.
• gerincvelő tumorai

Diagnosztikus feltételek

A betegséget ideggyógyászati, szemészeti, CT- és/vagy MR-vizsgálat, szövettani vizsgálatok eredményeinek ismeretében állapítják meg.

Klinikai kép

A betegséget jelző leggyakoribb tünetek a fejfájás, reggeli hányás, személyiségváltozás, ataxia (a mozgáskoordináció hiánya), ideggyógyászati góctünetek, epilepszia (egész testre kiterjedő görcsös állapot), látásromlás, olthatatlan szomjúságérzés (polydypsia).

Kezelési elvek

Az elsődleges kezelési mód a sebészi beavatkozás. Bizonyítottan hatékony kezelési mód a besugárzás. A kemoterápia csak bizonyos idegrendszeri tumoroknál (medulloblastoma, ependymoma, germinoma) eredményes. Ezekben az esetekben kombinált kemoterápiás kezeléssel a daganat megkisebbíthető és műtéti kezelésre alkalmassá tehető. A szóródás, illetve a kiújulás (recidíva) kockázata csökkenthető. A nem műthető vagy részlegesen eltávolítható daganatok esetén a kemoterápia alkalmazása feltétlenül indokolt.

NEUROBLASTOMA

A szimpatikus idegrendszert alkotó idegszövet primitív, éretlen embrionális sejtjeiből kiinduló, jellegzetesen csecsemő- és gyermekkorban jelentkező daganat. A második leggyakoribb gyermekkori, változatos elhelyezkedésű, magányos tumorféleség. A gyermekkori daganatok 8%-át képezi.

Diagnosztikus feltételek

A betegség kimenetelét és az alkalmazandó kezelést a következők határozzák meg:

• a daganat szövettani típusa és jellegzetességei
• a daganat kiterjedtsége, stádiuma
• a beteg életkora
• a daganatsejtek genetikai jellegzetességei
• a daganat biológiai tulajdonságai
• bizonyos laboratóriumi értékek (pl. tumormarkerek)

Klinikai kép

Rendkívül változatos, sokszínű, nem jellegzetes hasi fájdalom, végtagfájdalmak, láz, hangulatváltozás, feltűnően rossz közérzet kiterjedt betegséget jeleznek. Képalkotó eljárással észlelhető a tumor.

Kezelési elvek

A kezelés stratégiáját a daganat stádiuma, szövettani típusa, a beteg életkora, a tumor eltávolíthatósága, a daganat genetikai tulajdonságai alapján határozzák meg. A betegség kezelése kombinált módszerekkel történik.

Sebészi terápia: a daganat teljes eltávolítása a cél. Ha kezdetben ez nem megoldható, akkor más típusú kezelés (sugár- és kemoterápia ) után második műtéttel távolítandó el a tumor.

Sugárterápia: a neuroblastoma általában sugárérzékeny tumor. A műtét után visszamaradt tumor sugárkezelésre jól reagál (kemoterápiával együtt). A nem operálható daganat megkisebbítésére is alkalmazható.

Kemoterápia során kombinált gyógyszeres kezelés szükséges, különösen abban az esetben, amikor a betegség kiterjedt.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

Lágyrésztumorok, rabdomioszarkóma, rosszindulatú mesenhymalis daganatok gyermekkorban

A gyermekkori daganatoknak változatos, osztályozásukban nehézségeket adó csoportját alkotják. A gyermekkori daganatok 7%-át képezik. Kezelhetőségük, kórjóslatuk jobb, mint a hasonló felnőttkori daganatoké. A daganatok a test szinte bármelyik területén kialakulhatnak.

Diagnosztikus feltételek

Részletes orvosi vizsgálat különös tekintettel a tumorra és környezetére. A vizsgálat az ún. regionális (egy tájékra vonatkozó) nyirokcsomók számbavételével történik.

Klinikai kép

Tapintható, látható tumor. A tumor okozta nyomás következményei (pl. vizelési nehézség, elzáródás). Minden “nem odaillő” csomót, dudort daganatnak kell tartanunk, amíg annak ellenkezőjéről megfelelő orvosi módszerekkel rövid időn belül meg nem győződünk. Különösen a rejtett helyen növekvő daganatok (arc- és orrmelléküregek, garat, kismedence) okozta tünetek lehetnek félrevezetőek.

Kezelési elvek

A daganatok szövettani típusai, nagyságuk, kiterjedtségük, elhelyezkedésük, a kemoterápiára adott válaszuk és részben az életkor alapján különböző kockázati csoportokba sorolhatók a betegek. Az alkalmazandó, csaknem mindig összetett kezelés intenzitását, stratégiáját a fenti besorolás határozza meg. Mindazonáltal a különféle gyermekkori lágyrészdaganatok alapvető diagnosztikus és terápiás irányelvei gyakorlatilag azonosak. A daganatok többsége jól reagál a kemoterápiára.

Sebészi kezelés szövettani mintavétel (biopszia) végzésére történik. A kemoterápiával jelentősen megkisebbített daganat is műtéttel távolítandó el. Ha ez kivihetetlen, vagy csak részleges eltávolítás történik, a további kemo- és sugárkezelés alkalmazása után ismételt műtéttel tehető tumormentessé a beteg.

A sugárkezelés a gyógyszeres és/vagy műtéti kezelést követő tumormaradványra alkalmazandó eljárás.

Kemoterápia: a daganat típusától és a csoportbesorolástól függően némiképp változó kombinációjú, intenzív, kombinált gyógyszeres kezelés alkalmazandó elsődlegesen.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

WILMS-tumor (nephroblastoma)

A Wilms-tumor változatos szöveti képet mutató daganat. Gyermekkorban a leggyakoribb hasi tumor, a gyermekkori daganatok 6%-át adja.

Klinikai kép

Legtöbbször véletlen lelet a tapintható hasi tumor, jellemző a hasi fájdalom, esetleg vérvizelés (haematuria), magas vérnyomás (hypertonia) is.

Kezelési elvek

A terápia fő alapelemei:

• műtét előtti kemoterápia
• sebészi kezelés: veseeltávolítás
• műtét utáni kemoterápia
• sugárterápia

A kombinált kezelés mennyisége és minősége a prognosztikai tényezők függvénye. A betegség kimenetele függ a daganat stádiumától és a daganat szövettani típusától (kedvező és kedvezőtlen szövettani típus).

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

Gyermekkori csontdaganatok

A rosszindulatú csontdaganatok (az oszteoszarkóma különböző típusai és a Ewing-szarkóma) a gyermekkori tumorok 5%-át képezik.

OSZTEOSZARKÓMA

Rosszindulatú tumor, melyre tumorsejtek direkt csontszövettermelése a jellemző. Az oszteoszarkóma a leggyakoribb elsődleges rosszindulatú csonttumor, amely főleg a 10-20 év közötti korosztályt érinti. Sokféle megjelenési formája van, igen eltérő lehet a szöveti képe. A tumor állományának nagy része porc- vagy kötőszövet.

Klinikai kép

Jellegzetes csontfájdalom, duzzanat. Gyakran sérüléssel hozzák összefüggésbe. Kórelőzményben szereplő besugárzás, a szemideghártya daganata (retinoblasztóma) fokozott hajlamot jelenthet.

Minden életkorban előfordul, de jellemző a gyors növekedés időszakában. A gyorsan növekedő rosszindulatú csonttumor felett a bőr általában piros, melegebb tapintatú, a felületes vénák fokozottan kirajzolódhatnak.

Kezelési irányelvek

A kezelés célja az elsődleges daganat teljes eltávolítása, az áttétek (metasztázis) megelőzése.

A daganatot képalkotó módszerekkel igen alaposan és részletes feltérképezik, a kimetszéssel nyert szövetmintát pedig gondosan elemzik. Ezek után meghatározzák a kezelési irányelveket.

1. Műtét előtti (neoadjuváns) kemoterápia. Időtartama 9 hét. A terápiás válasz kiértékelése CT-, MR-, csontvizsgálattal (szcintigráfia) és egyéb klinikai vizsgálattal történik. Ezek alapján döntenek a sebészeti beavatkozásról.
2. A sebészi beavatkozás vagy blokkrezekréció (végtagmegtartó műtét), vagy amputáció lehet (hogy melyik sebészeti beavatkozást választják szakemberek, azt a daganat-visszafejlődés mértéke, a daganat anatómiai helyzete, a beteg életkora, az addig elért testmagasság, illetve a várható növekedés mértéke és a várható kórjóslat határozza meg). A diagnóziskor észlelt (vagy később jelentkező) tüdőáttétek, helyi csontáttétek műtéti eltávolítása gyógyulást eredményezhet. Késői áttétek évek múlva is megjelenhetnek.
3. Műtét utáni (posztoperatív) kemoterápia. A műtétet követően - a már korábban alkalmazott szerekkel - a gyógyszeres kezelés 1-3 hetes időközökben, további 26 hétig folytatódik.

EWING-SZARKÓMA

A gyermekkori csontdaganatok másik gyakoribb formája. Eredete, a kiindulási szövet nem tisztázott, a csont Ewing-szarkómáját újabban a “Ewing tumorcsalád” egyik tagjának tekintik. Gyorsan szóródó, rosszindulatú tumor. Kemoterápiára érzékeny, tehát az intenzív, kombinált gyógyszeres terápiának döntő szerepe van kezelésben. Diagnosztikus és terápiás irányelveit tekintve nagyon hasonló az oszteoszarkómához.

Klinikai kép

Sokszor lappangó kezdet, láz, csontfájdalom, duzzanat jellemzi. Gyulladásos folyamatnak, csontvelőgyulladásnak (osteomyelitisnek) tűnhet. Hasonló, de valamivel fiatalabb életkorban jelentkezik, mint az oszteoszarkóma. A tünetek is hasonlóak: következetesen jelentkező, nem szűnő csontfájdalmak, duzzanat, hőemelkedés, láz jellemezheti.

Kezelési irányelvek

A döntő szerep a kemoterápiának jut. A tumor lokális kezelése műtéttel és sugárterápiával, illetve e kettő kombinálásával történik.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

Retinoblasztóma

A szemideghártya daganata. A betegek kezelését szemész, radiológus és gyermekonkológus alkotta szakembergárda végzi. A beteget gyermekonkológiai centrum veszi nyilvántartásába, ahol szemész és onkoradiológus segítségével ellenőrzik, gondozzák.

Diagnosztikus feltételek

A kórelőzmény felállításához a családi előfordulás kiderítése, szemfenékvizsgálat, a tumor kiterjedtségének vizsgálata szükséges.

Kezelési irányelvek

A terápia célja az életet veszélyeztető daganat leküzdése, a látás lehetőség szerinti megőrzésével.

Sebészi terápia: a szemgolyó eltávolítása.

Sugárterápia: a központi idegrendszerre terjedő tumor esetén koponyabesugárzást kell (a teljes agyra) végezni.

Genetikai tanácsadás: a betegség családban történt előfordulása esetén a családtagok és utódok szűrése feltétlen indokolt!

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

Csontvelő transzplantáció

Egyre nagyobb számban hajtanak végre csontvelő- vagy őssejtátültetést rosszindulatú daganatban szenvedő gyermekeknél az első tünetmentes időszak (remisszió) alatt.

Az eljárás lényege a következő: nagy dózisú kemoterápiát alkalmaznak, az egész testre irányuló sugárkezeléssel kombinálva (ez utóbbi el is maradhat), hogy elpusztítsák a beteg csontvelőt és minden megmaradt daganatsejtet. Egészséges, megfelelő csontvelőt vesznek egy másik személytől (általában családtagtól), és intravénásan beadják a betegnek. Az egészséges csontvelő eljut a csontig, és átveszi az elpusztult csontvelő helyét. Ezt nevezik külső eredetű (allogén) transzplantációnak. Az első remisszió során transzplantáción átesett gyermekek közel 60%-a mutat remissziót három éven túl is, a kilökődés veszélye nélkül.

Azoknál a gyermekeknél, akiknek nem találnak megfelelő donort, egy másik módszert, a belső eredetű (autológ) transzplantációt alkalmazzák. Ebben az esetben magától a beteg gyermektől veszik a csontvelőt, kémiai úton eltávolítják a ráksejteket, és a csontvelőt lefagyasztják. Miután a gyermek beteg csontvelőjét kezelésekkel megsemmisítették, az előzőleg lefagyasztott csontvelőt felolvasztják és intravénásan visszaadják a betegnek.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

A kezelések mellékhatásai

Hajhullás

A hajhullás különböző mértékben fordulhat elő a rosszindulatú daganatok miatt kezelt gyermekeknél. Néhányan csak részben veszítik el a hajukat (vannak, akiknek csak elvékonyodik és megritkul a hajuk), másoknak gyorsan kihullik az összes. A hajvesztés feltűnő módon jelzi betegségüket, és a külvilág számára is egyértelművé teszi a gyermek állapotát. Lényegesen megváltozik a beteg külseje, és ezt nehéz elfogadni mind a gyermeknek, mind a szülőnek. Meg kell nyugtatnunk a gyermeket, hogy a haj a kezelés végeztével rövidesen visszanő.

Néhány javaslat a szülőknek a probléma kezelésére:

• Amikor a haj vékonyodik vagy töredezik, használjunk puha hajkefét.
• Válasszunk olyan kímélő sampont, ami száraz, igénybe vett hajra készült.
• Flanel párnahuzat vagy egy puha takaró (amit éjszakára a párnára helyezünk) segít összegyűjteni a kihullott hajat.
• Engedjük, hogy a gyermek válasszon sapkát, kendőt, esetleg parókát (ez is kedvezményesen kapható), és használhassa ezeket utcán, illetve közösségben. Nagyobb, iskoláskorú gyermekeknél ez különösen fontos.
• A szülő ne csináljon nagy ügyet a hajhullásból! Átmeneti jelenségről van szó, a haj a kemoterápiás kezelést követően újra kinő.

Émelygés és hányás

A daganatellenes kezelés egyik legkellemetlenebb mellékhatása a hányinger és a hányás. Leküzdésükre az elmúlt években nagyon sikeres gyógyszerek kerültek bevezetésre, melyek alkalmazását a kezelőorvos írja elő, és otthoni használatukat is vele kell megbeszélni. A gyógyszeres kezelés kiváltotta hányás függ az alkalmazott gyógyszerektől, azok adagjától, és személyenként változó mértékben lép fel.

Jelentkezhet a kezelés közben (ún. heveny hányás) vagy a kezelés utáni napokban, ún. késleltetett hányás formájában. Előfordulhat, hogy egy gyógyszer az egyik gyermeknél súlyos mellékhatásokat okoz, míg egy másik betegnél semmiféle problémát nem jelent. Lehet, hogy az egyik gyógyszer esetében csak többszöri, ismételt alkalmazás okoz hányingert, míg más gyógyszereknél már az első dózis után hányás lép fel.

Mivel a kemoterápia mellékhatásai nagyon széles skálán mozognak, fontos minden gyermek kezelését az egyéni szükségletei alapján irányítani. Semmiféle összefüggés nincs a hányás mértéke és a gyógyszer hatásossága között! A hányás és a kínzó hányinger nagyon megviseli a betegeket testileg és lelkileg egyaránt. A hányásnak a kemoterápia által kiváltott közvetlen okok mellett lélektani összetevői is vannak. Ha egy kezelés hatására kialakult a hányinger, akkor a következő kezelés megkezdése előtt gyakran már a kórházi környezet hatására is felléphet az újabb hányás.

A hányáscsillapító gyógyszerek akkor hatásosak igazán, ha a kemoterápiás kezelés előtt kerülnek alkalmazásra, és napokig folytatják a támogató kezelésnek ezt a formáját. Az orvos és a beteg, illetve a szülők együtt dönthetik el, hogy a gyógyszer bevitelének melyik formáját választják (injekció vagy tabletta). Nagyon fontos a megfelelő folyadékbevitel a folyadék- és elektrolit-egyensúly fenntartása érdekében. A gyermek által kedvelt folyadék gyakori itatásával kell biztosítani a szükséges mennyiséget. Az ápolónőnek és az orvosnak jelezni kell, ha a gyermek nem vesz magához elegendő folyadékot. Fontos, hogy a szülő figyelje a vizeletürítés mennyiségét is, és jelezze, ha a szokottnál kevesebb.

Néhány javaslat, mely segíthet a hányinger leküzdésében:

• A szagok fokozzák a hányingert. Kezelések után lehetőleg ne főzzünk a gyermek jelenlétében. A beteg mindig tartózkodjon jól szellőztetett szobában, ha az időjárás engedi, hagyjuk nyitva az ablakot.
• Ha a gyermeket zavarják a szagok, használjunk fedett bögrét szívószállal, és az asztalra helyezzünk kis ventillátort, amely elfújja az étel szagát.
• Hányingerrel küszködő gyermekeknek adjunk száraz ételeket, pl. pirítóst, perecet, kekszet.
• Kerüljük az édességet, a zsírban vagy olajban sült fűszeres ételeket. Helyette adjunk levest, burgonyát, túrót, sajtot.
• Ne engedjük a gyermeket lefeküdni közvetlenül étkezés után. A vízszintes testhelyzet is előidézi a hányingert.
• A gyermek viseljen laza ruházatot. Ez kényelmesebb és egyszerű cserélni, ha baleset éri evés közben.
• Tévé, videó, zene, játékok vagy felolvasás segíthet elterelni a gyermek figyelmét a hányingerről.

Fertőzések, a vérsejtek számának csökkenése

Az egészséges fehérvérsejtek számának csökkenése következtében fokozódik a hajlam a fertőző betegségekre, amelyek lefolyása sokkal súlyosabb, mint egészséges gyermekekben. Az ilyen fertőzéseket többnyire baktériumok vagy gombák okozzák. A fertőzés első jele a láz, ezért ezt mindig nagyon komolyan kell vennünk. Általában 1000 feletti fehérvérsejtszám biztosít elegendő védelmet a gyermek számára, ilyenkor közösségbe is mehet, illetve találkozhat társaival, barátaival. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a vérsejtek száma növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat-e, s e szerint szabad csak eldönteni, hogy engedjük-e a gyermeket társaságba.

Általában a következőkre figyeljünk:

Ha a fehérvérsejtek száma 500 és 1000 között van, a gyermek ne menjen közösségbe, nagyobb társaságtól tartsuk őt távol. 200 és 500 közötti fehérvérsejtszám esetén a gyermek maradjon otthon. Csak egészséges látogatót engedjünk hozzá, alapos kézmosás után. 0 és 200 közötti fehérvérsejtszámnál megnő a fertőzés veszélye, ezért a gyermeket tartsuk otthon és ne engedjünk hozzá látogatót.

További javaslatok a fertőzések elkerülésére:

• Fontos a gyakori, alapos kézmosás minden családtag számára. Használjunk antibakteriális szappant, melegvizet és körömkefét.
• A szülők és a gyerekek mossanak kezet az étel elkészítése, illetve étkezés előtt, a szabadban való játék és a WC használata után.
• Figyeljünk rá, hogy a kórházi ápolószemélyzet is mindig mosson kezet, mielőtt a gyermekhez érne.
• Ha a gyermek fehérvérsejtszáma alacsony, beszéljük meg a kezelőorvossal, hogy ne kelljen a többi beteg között várakoznia, ha vizsgálatra érkezünk. Esetleg kora reggeli időpontot kérjünk, amikor még nem tartózkodtak előttünk betegek a rendelőben.
• Ne használjunk párásítót, mert az állott víz fertőzések melegágya lehet.
• Használjunk napozókrémet, ha a gyermek kint tartózkodik. Bizonyos gyógyszeres kezelésben részesülő gyermekek fokozottan érzékenyek a napra, és a leégett bőr jobban ki van téve a fertőzéseknek.
• Ügyeljünk arra, hogy a beteg testvéreit ne oltsák be élő, ún. poliovírussal.
• Hívjunk orvost, ha a következő tünetek bármelyikét észleljük: 37,5 oC feletti hőmérséklet, hidegrázás, légzési nehézségek, torokfájás, súlyosabb hasmenés, véres vizelet vagy széklet, illetve fájdalom vagy égő érzés vizeletürítéskor.

• Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

Fájdalomcsillapítás daganatos gyerekeknél

A gyermekek kezelésre való felkészítéséhez sikerrel alkalmazható módszerek a hipnózis (csak szakember végezheti), a képzelet (csak elegendő gyakorlással lesz sikeres) és a figyelem elterelése.

A jól képzett szakember által végzett hipnózis segíthet a gyermeknek feldolgozni a fájdalmas élményeket, csökkenteni a félelmet és a fájdalmat. A képzelet segítségével szándékosan idéznek fel képeket, hangokat, ízeket, szagokat és érzéseket. A gyermekek úgy érzik, mintha valóban belépnének az elképzelt képbe. A kellemes képek segítenek a gyermek figyelmét elterelni a fájdalomról, illetve a fájdalmas élményt feldolgozni, egyúttal csökkenteni. Érdemes megérdeklődni, hogy a kórházban van-e olyan szakember, aki ezt a nagyon hasznos technikát megtanítja a gyermeknek.

A figyelem elterelése sikeresen alkalmazható minden korosztálynál, de sohasem helyettesítheti a kezelésre való megfelelő felkészítést. A kisgyermekek figyelmét elvonhatjuk színes, mozgó tárgyakkal. Óvodásokkal nézegessünk együtt képeskönyveket, meséljünk, énekeljünk, fújjunk szappanbuborékot. Sok gyermek biztonságban érzi magát, ha kedvenc plüssállatkáját szorongathatja. Az iskoláskorú gyermekek nézhetnek videót vagy tévét, hallgathatnak zenét. Nem helyes azonban, ha a gyermek egész napját a tv előtt tölti. Fontos, hogy a szabadidő értelmes eltöltéséhez biztosítsuk a megfelelő feltételeket.

A daganatellenes kezelés első, néhány hónapos intenzív időszaka biztosan nem teszi lehetővé az iskolalátogatást. Az orvosok támogatják azonban, ha ebben az időszakban az iskola és a szülők segítségével tanul a gyermek, természetesen figyelembe véve fáradékonyságát, meggyöngült teljesítőképességét. Az intenzív szakasz befejeződésével a gyermek folytathatja életét a közösségben. Az iskola és a szülők közösen döntsék el, célszerűbb-e évet halasztani, vagy a gyermek eredeti osztályába kerüljön-e vissza.

Fájdalomcsillapító gyógyszerek

A gyermekklinikák fájdalomcsillapítóval vagy altatásban végzik a fájdalmas beavatkozásokat. Néha az altatást csak kisgyermekeknél vagy különösen aggódó nagyobb gyermekeknél alkalmazzák. Ha a gyermek nagyon fél, kérjünk segítséget! Többféle fájdalomcsillapítót használnak széles körben a gyermekek kezelésekor. Alkalmaznak krémet, amit a bőrre kennek néhány órával a fájdalmas műveletek, pl. lumbálás, csontvelő vétel előtt. A spray a bőr érzéstelenítésére szolgál, közvetlenül a művelet előtt.

Többféle nyugtatót, illetve fájdalomcsillapítót intravénásan is lehet adni a gyermeknek. Mivel a legtöbb daganatos gyermeket évekig kezelik, sokan ellenállóvá válnak a nyugtatókkal, fájdalomcsillapítókkal szemben. Előfordulhat, hogy gyógyszert kell váltani vagy emelni a dózist. A szülő megbeszélheti az orvossal, illetve az altatóorvossal, milyen fájdalomcsillapítás a legmegfelelőbb a gyermeknek, figyelembe véve a lehetséges komplikációkat.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1%-ával!

Gyermekek utógondozása, a gyógyult beteg

A rosszindulatú betegség miatt aktívan kezelt betegeket gondozni kell, az esetleges szövődmények észlelése, elhárítása, illetve megelőzése, valamint a daganatos betegség státuszának ellenőrzése céljából. A főleg járóbetegként történő ellenőrzés és gondozás a betegtől, a betegség típusától és a kezelés intenzitásától függően, de általában 2-4 hetente történik. A kezelés befejezése után kezdetben 2 hetente, majd havonta, 1 év után 2 havonta, majd 3 havonta, később félévente, majd évente ellenőrizni kell a beteget a késői szövődmények, illetve a daganat kiújulásának, ismételt jelentkezésének kockázata miatt.

A kezelés elhagyása után 3 évvel valószínű a gyógyulás, s 5 év után csak kivételes a visszaesés. A különböző daganatoknál különböző hosszúságú tünetmentes időszak után számíthatunk a gyógyulásra (pl. lágyrész-szarkómában rövidebb, neuroblasztómában, agytumorban hosszabb idő után beszélhetünk gyógyulásról).

A leukémiák, limfómák kezelése csaknem folyamatos. A kezelés első 6 hónapjában csak 1-2 hetes szünetek vannak. Ez idő alatt változó, hogy milyen gyakran és mennyi ideig kell a betegnek kórházban feküdnie - ez a beteg aktuális állapotától, az alkalmazott kezelés módjától és kockázatától, a beteg lakóhelyének távolságától, otthoni körülményeitől, családjának szocio-kulturális helyzetétől függ. Van olyan kezelési ciklus, amikor a kezelés lebonyolítása többnapos bennfekvést igényel, és ezt a kezelést 2 hetente meg kell ismételni akkor is, ha a beteg tünet- és panaszmentes, betegségének nincs kimutatható jele. Éppen ez a gyógyulásának záloga!

Hasonló a helyzet a többi rosszindulatú betegségben szenvedő gyermek gyógykezelése esetén is. A magányos tumorok kezelésében általában 3-4 hetente alkalmaznak egy-egy 3-7 napos kezelést. A kellő számú kezelési blokkot minden körülmény között meg kell adni. Vannak esetek, ahol a daganat sajátságai miatt sokkal több kezelésre van szükség, mint más hasonló esetben, és a gyógyulás még mindig elérhető. Ugyanakkor látszólag gyorsan reagáló daganatok a későbbiekben kiújulhatnak, és kezelésük végül akár sikertelen is lehet.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

A rák stádiumai

A rák pontos stádiumának megállapítása alapvetően fontos a megfelelő kezelés alkalmazásához. Ami az egyik stádiumban megfelelő kezelés lehet, az egy másikban nem mindig alkalmazható. A rák jellemzőinek leírására többféle osztályozási rendszer létezik, de világszerte elterjedt az ún. TNM-rendszer.

A betűk jelentése:

• a T jelzi a tumor méretét
• az N jelzi, hogy a rák átterjedt-e a környéki nyirokcsomókra
• az M jelzi az esetleges távoli áttétek (metasztázisok) jelenlétét

Minden betűhöz egy számot rendelnek, amely a méret és a szétterjedés mértékét jelzi.

A TNM-értékeket aztán csoportokba rendezik, amelyek a stádiumoknak felelnek meg. Igen általánosan ezek a következők:

Első stádium: igen kicsi elsődleges tumor, amely még nem kezdett terjedni (helyben lévő - latinul in situ).

Második stádium: a tumor már kissé nagyobb lehet, és átterjedt a környéki nyirokcsomókra, illetve a közelben lévő szervekre vagy szövetekre.

Harmadik stádium: a tumor mérete nagyobb, és már átterjedhetett távolabbi nyirokcsomókra, szervekre vagy szövetekre.

Negyedik stádium: a tumor még nagyobbra nőhet, és átterjedt a szervezet más, távoli területeire.

Minél korábbi stádiumban kezdik meg a gyógykezelést, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Ezért létfontosságú a rendszeres önellenőrzés és a

szűrővizsgálatokon való részvétel.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

A rák kezelése

A daganatos betegségek kimutatására (diagnosztizálására)számos eljárást alkalmaznak. Ezeket a konkrét ráktípusok leírásánál részletesen bemutatjuk. Biztos diagnózist azonban csak atumorgyanús területről kinyert szövetrész szövettani vizsgálata adhat, amelyet patológus szakemberek végeznek el.

A szövettani vizsgálattal meg lehet állapítani

• a betegség súlyossági fokozatát
• a daganat kiterjedését
• műtét közben a daganat távolságát a sebészi szélektől
• a betegség örökletes vagy szerzett voltát
• a betegség várható lefolyását (prognózis)
• a daganat érzékenységét a kemoterápiás szerekre, ami az optimális kezelés megtervezését segíti.

A rák kezelésének napjainkban három alapvető módszere van.

Az első a sebészeti beavatkozás. Az operáció során eltávolítják a daganatot és a daganat típusától függően a környező szöveteket vagy szerveket (például nyirokcsomókat). A műtétet megelőzheti ún. biopszia, amelynek során szövettani mintát vesznek a daganatból.

A második módszer a sugárkezelés (radioterápia). Az eljárás során nagy energiájú sugárzással próbálják elpusztítani a tumorsejteket. A sugárkezelés lokális kezelés, azaz egy körülhatárolt területre irányul. A teljes dózis egyszerre történő adása súlyos mellékhatásokkal járna, ezért a kezeléseket általában napi adagokban kapja a beteg, mert a hatás összeadódik.

A harmadik módszer a kemoterápia. Ennek során olyan sejtmérgeket (citosztatikumokat) alkalmaznak, amelyek különösen a gyorsan osztódó sejtekre (így például a tumorsejtekre) fejtik ki hatásukat. A kemoterápiás szereket a vérkeringésbe juttatják, így azok a szervezet minden részére eljutnak.

Általában mind a radio-, mind a kemoterápiának komoly és igen kellemetlen mellékhatásai vannak.

A hagyományosnak nevezhető sebészi, sugár- és kemoterápiás kezelési módokon kívül a rákterápiában léteznek újabb módszerek is. Ezek egyike a rohamosan fejlődő immunterápia.

Az immunterápia a szervezet saját természetes védekező rendszerének serkentésével törekszik a rák féken tartására, illetve leküzdésére. Az immunterápia közvetlen célja az immunreakciókban természetesen részt vevő fehérvérsejtek minél erősebb aktiválása, illetve segítése. Az ún. passzív immunterápia pedig olyan eljárás, amikor mesterségesen előállított antitesteket (ellenanyagokat) adnak be a beteg vérkeringésébe, hogy gátolják a daganat növekedését, illetve immunválaszt váltsanak ki ellene.

A kezelések hatásait többféleképpen mérik. Az egyik módszer, amikor nagyszámú kezelés alapján meghatározzák azon betegek számarányát, akiknél a kezelés a tumor eltűnéséhez (ún. komplett remisszió) vagy több mint az eredeti méret felére csökkenéséhez (ún. részleges remisszió) vezetett.

Ennél is fontosabb a kezeltek átlagos túlélési ideje. A klinikusok számára legfontosabb mutató azok aránya, akik a kezelés kezdetét követően 1 év, 2 év stb. múlva életben vannak. A legfontosabb érték - amikor a beteg gyakorlatilag gyógyultnak tekinthető - az 5 éves túlélés aránya.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

A rák hatása a szervezetre

A rák számos módon fenyegeti a szervezetet.

Maga a daganat fizikailag hatást gyakorolhat a környezetében lévő szervekre, vezetékekre vagy véredényekre, fájdalmat és egyéb tüneteket okozva. Például az agyban lévőtumor fontos agyterületeket nyomhat (agyműködési zavarokat okozva), vagy a hasnyálmirigyben növekvő daganat elzárhatja az epevezetéket. (Ilyen jellegű problémákat a rossz helyen lévő jóindulatú daganatok is okozhatnak.)

Amikor a rák betör a környező szövetekbe, a megsérült véredények miatt vérzések keletkezhetnek, a megtámadott szervek működésében pedig problémák lépnek fel.

A tumorsejtek bejuthatnak a vér- és a nyirokkeringésbe, és távoli szervekhez is eljuthatnak. E szervekben megtapadhatnak, s osztódásukkal megindulhat a távoli áttétek (metasztázisok) kialakulása. Ezek úgy viselkednek, mint az eredeti daganat - így például a vastagbélből származó tumorsejtek a tüdőben nem tüdőrákot alakítanak ki.

Sajnos számos daganat esetében az elsődleges tumor sokáig anélkül növekedhet, hogy a beteg által észrevehető tüneteket okozna. Pedig a gyógyulásra sokkal nagyobb esély van, ha a kezelések idejében, az áttétek kialakulása előtt megkezdődnek. Ezért elengedhetetlenek a rendszeres szűrővizsgálatok.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

Az elsődleges daganat - jó- és rosszindulatú daganatok

A tumorsejtek nem fejlődnek ki olyan mértékben, hogy elláthassák egészséges társaik feladatait - differenciálatlan állapotban kizárólag csak az osztódással foglalkoznak. Az egyre szaporodó sejttömeg kiszorítja a környéken lévő egészséges sejteket, és egyre növekvő csomót képez: ezt nevezik elsődleges (primer) daganatnak. Amint a daganat növekszik, megkezdi saját vérellátásának kiépítését. A tumorsejtek elveszik a táplálékot az egészséges sejtek elől, a beteg gyengül, és fogyásnak indul.

A daganat az esetek egy részében lehet jóindulatú (benignus). Bár ez is kontrollálhatatlanul növekedik, általában nem tör be a környező szövetekbe, és nem pusztítja el őket. A jóindulatú daganatokat ugyanis egy hártya borítja, amely elszigeteli őket a környezetüktől, és általában lassan növekednek. Rendszerint eltávolíthatók, és legtöbbször nem újulnak ki. A belőlük származó sejtek nem szóródnak szét a szervezetben, és ami legfontosabb, a jóindulatú daganatok általában nem veszélyeztetik az életet.

A rosszindulatú (malignus) vagy rákos daganatoknál már nem ez a helyzet. Ezeket szinte soha nem borítja határoló hártya, és rendszerint gyorsan növekednek, betörve a környező szövetekbe (orvosi kifejezéssel ezt beszűrődésnek, infiltrációnak nevezik).

A rosszindulatú tumorokat két alapvető csoportba sorolják aszerint, hogy milyen szövetből indulnak ki. Az ún. karcinómákhámszövetben fejlődnek ki. A bőrön kívül ide tartoznak a szervek belső falát burkoló sejtrétegek is, például a bélcső üregének hámborítása. A másik nagy típust az ún. szarkómák képviselik, amelyek kötőszövetekből indulnak ki. Az egyes ráktípusokat a megtámadott szerv alapján is elnevezték (például emlő-, tüdő-, gyomorrák stb.).

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

Hibák a sejtciklusban - a tumorsejtek kialakulása

Amikor az osztódásra és a sejt halálára vonatkozó genetikai utasításokba hibák csúsznak és a kijavításuk sem sikerül, a sejt irányíthatatlan módon osztódni kezd. A hibás utasítások minden utódsejtbe bejutnak. Az eredeti hibás sejtből kialakuló tumoros sejtvonal halhatatlanná válik.

A daganatok kialakulásában az ún. onkogének alapvető szerepet játszanak. Az onkogének olyan gének kóros változatai, amelyek normális esetben a megfelelő ütemű sejtosztódást, a normális sejtciklust szabályozzák (normális alakjukban e géneket protoonkogéneknek nevezik). A protoonkogének rákkeltő(karcinogén) anyagok hatására alakulhatnak át sejten belüli (celluláris) onkogénné. A mai elméletek szerint több (5-6) ilyen változás (mutáció) szükséges egy kóros sejtburjánzás megindulásához.

Már évtizedekkel ezelőtt kiderült, hogy bizonyos gének képesek megakadályozni a sejtek olyan jellegű átalakulását, amely daganatok képződéséhez vezet. Innét kapták nevüket is:daganatelnyomó (tumorszupresszor) gének. Egy autós hasonlattal élve: ha a sebességet tekintjük a sejtosztódás folyamatának, akkor az onkogének (illetve a protoonkogének) a gáz-, a tumorszupresszor gének pedig a fékpedál szerepét töltik be. Könnyen belátható, hogy mindkét szerkezet meghibásodása (a gázpedál esetén a pedál “beragadása”) súlyos következményekhez vezethet.

Az utóbbi időben kiderült, hogy a tumorszupresszor gének az emberi daganatképződés szempontjából fontosabbak, mint az onkogének. Míg az onkogének elsősorban a fehérvérűség különféle típusainak kialakulásáért felelősek, addig a többi daganatban a tumorszupresszor gének elváltozásai (mutációi) játsszák a főszerepet.

Az első tumorszupresszor gént 1970-ben találták meg, és az Rb jelzést kapta (a szem ideghártyáján kifejlődő daganat, az ún. retinoblastoma rövidítéséből, amelynek vizsgálata során azonosították). Azóta több mint egy tucat daganatelnyomó gént fedeztek fel; közülük talán legismertebb a p53 jelzésű, amely az emberi daganatok több mint felében hibás (mutáns) formában van jelen, így meghibásodása sokféle tumor kialakításáért felelős.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

Kényes egyensúly: a sejtciklus

Az emberi szervezet minden sejtjének a sejtmagban lévő gének mondják meg, hogyan működjön és mikor osztódjon. Ezt a bonyolult mechanizmust sejtciklusnak nevezik. Ugyancsak a gének felelősek az ún. programozott sejthalál (apoptózis) bekapcsolásáért, amikor egy bizonyos számú osztódás után az adott sejtvonal tagjai öngyilkosságot követnek el, így biztosítva, hogy az időközben felhalmozódott másolási hibák ne vezessenek rendellenes működéshez.

Alapvető fontosságú, hogy a sejtciklus egyes fázisai a megfelelő sorrendben következzenek, s a sejt csak akkor tudjon átlépni egy következőbe, ha az előzőt tökéletesen befejezte. Ellenkező esetben a genetikai anyag, vagyis a kromoszómák (DNS-molekulák) eloszlásában zavarok léphetnek fel. Elveszhetnek kromoszómák vagy kromoszómarészletek, vagy egyenlőtlenül oszolhatnak el a két utódsejt között. A tumorsejteknél gyakran jellemzők ilyen elváltozások.

Éppen ezért a sejtekben olyan ellenőrző mechanizmusok fejlődtek ki, amelyek meghatározott pontokon - ún. ellenőrző pontokon - leállítják a sejtciklust addig, amíg az előző fázis eseményei nem fejeződtek be tökéletesen. Ez lehetőséget teremt a hibák kijavítására, mielőtt a DNS-állomány megkettőződik. Ilyenkor jutnak szerephez az ún. daganatelnyomó fehérjék, amelyek vagy nyugalmi állapotba viszik a sejtet - ahol megtörténik a DNS kijavítása -, vagy súlyos sérülés esetén öngyilkosságra késztetik.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

Vizsgálatok :

CT vizsgálat

A CT vizsgálat (komputertomográfia) röntgensugarakkal végzett speciális felvételi eljárás. A kiértékelés számítástechnikai módszerekkel történik. A hagyományos röntgenképnél sokkal részletgazdagabb képet ad az agy, a mellkasi és a hasi szervek, a csontok valamint az izomrendszer gyulladásos és daganatos elváltozásairól.

A vizsgálat során a beteg egy hengerben fekszik. A hengerben egy röntgensugarakat kibocsátó egység fordul körbe, amellyel szemben egy a sugarakat felfogó egység található. A gép a test metszeteiben megméri, hogy milyen mértékű a sugár elnyelődése. A készülék az egyes metszeti képeket számítástechnikai eljárással jeleníti meg a képernyőn.

A vizsgálathoz semmiféle előkészület nem szükséges, nem kell éhgyomorral maradni, de előtte nem tanácsos nagyon jóllakni. A hasi szervek vizsgálata előtt 1 órával báriumtartalmú kontrasztanyagot kell meginni, hogy a belek a képen elkülönüljenek a többi hasi szervtől. Ennek az anyagnak enyhe hashajtó hatása lehet.

Sokszor elegendő felvilágosítást ad az ultrahang vizsgálat is, CT vizsgálatot nem szükséges minden betegnél végezni.

Terhes nőkön vagy terhesség gyanúja esetén a vizsgálat nem végezhető el. A szoptatás nem jelent akadályt.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

Ultrahang vizsgálat

A daganatok kórismézése során a legkevesebb káros hatással járó és a beteget legjobban kímélő vizsgáló eljárás az ultrahang vizsgálat. Az ultrahang készülék az emberi fül számára nem hallható hanghullámokat bocsát ki. Ezek egy része visszaverődik, más része pedig elnyelődik. A visszaverődő hullámokat a készülék érzékeli és elektromos jelekké alakítja.

A legtöbb ultrahang készülék több funkciójú, nemcsak egyetlen testtájék vizsgálatára alkalmas, de a különböző célú vizsgálatokhoz más és más kiképzésű vizsgálófejekre van szükség. Így többek között vizsgálhatók a hasi szervek, az emlők, a fej-nyaki szervek, a szív, az erek, az ízületek, a szem, a herék stb.

A vizsgálathoz a betegnek a vizsgálandó testrészt ruháitól szabaddá kell tennie. Bőrét az ultrahang terjedését elősegítő zselével kenik be. A vizsgáló orvos a berendezés által mutatott képet kimerevítheti, kinyomtathatja, a látottakat lemérheti vagy akár videóra is rögzítheti.

A hasi ultrahang vizsgálaton célszerű üres gyomorral megjelenni (előtte 4-5 órával már ne egyen a beteg). A rendszeresen szedendő gyógyszereket a vizsgálat előtt egy kevés vízzel be szabad venni. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vizsgálatot délután vagy az esti órákban végzik el. Ilyen esetekben külön meg kell kérdezni, hogy mikor szabad utoljára enni vagy inni és - ha szükséges - a gyógyszereket bevenni.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

Tumormarkerek

Tumormarkereknekeknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a daganatos beteg testnedveiben emelkedett mennyiségben vannak jelen, míg a nem daganatos egyének testfolyadékaiban csak minimális mennyiségben vagy egyáltalán nem mutathatók ki.

A tumormarkerek egy része magában a daganatsejtekben található és onnan is mutatható ki, míg másik részük a daganatot körülvevő testnedvekből vizsgálható erre kidolgozott laboratóriumi módszerekkel.

A mindennapi onkológiai gyakorlatban alkalmazott legfontosabb tumormarkerek a következők:

Az onkológiai gyakorlat számára az ideális segítséget az jelentené, ha a tumormarkerek már a betegség korai stádiumában jeleznék a daganat fennállását, tájékoztatnának a tumor növekedéséről, áttétképződéséről és a kezelés eredményességéről. A módszernek azonban jelentős korlátai vannak, amelyek részben a daganatsejtek biológiai tulajdonságaival, részben az eljárás sajátosságaival függnek össze.

A módszer kevés kivételtől eltekintve rákszűrésre, a rák korai felismerésére nem alkalmas. A már felismert daganatos folyamatok követésére viszont rendkívül hasznos és megbízható eljárás. A vizsgálat elsősorban a kezelés eredményességének és a betegség prognózisának megítélésére szolgál. A sorozatban végzett észleléshez szükség van egy kiindulási „egyéni alapérték” meghatározáshoz, amelyhez a továbbiakban viszonyítani lehet a későbbi értékeket.

A tumormarkerek meghatározása vérvétellel történik. A vért éhgyomorra, vénából veszik.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

Csontszcintigráfia

A csontszcintigráfia a rosszindulatú daganatok csontáttéteinek kimutatására szolgáló egyik legérzékenyebb képalkotó eljárás.

A vizsgálatkor úgynevezett „Technicium-99-el” jelölt foszfonátokat adnak vénásan a betegnek, amelyek a fokozott aktivitás következtében dúsulnak a rákos sejtekben. Ez az aktivitás fokozódás hamarabb jelzi kóros csontfolyamatot, mint a röntgensugár.

A kontrasztanyag beadása után 1 liter folyadékot kell meginnia a betegnek. Az anyag bejuttatása után 2-3 órával gamma kamerával sorozatban készülnek felvételek elöl- és hátulnézetből az egész testről vagy külön-külön a koponyáról, a törzsről és a végtagokról.

A vizsgálat teljesen fájdalmatlan, szövődményt nem okoz. Terhesség esetén nem végezhető. A szoptatás nem kizáró ok, de azt 24 órára fel kell függeszteni.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

MR vizsgálat

Az MRI, azaz mágneses rezonancia vizsgálat (magnetic resonance imaging) a szervezet folyadéktereinek mágneses térben történő megváltozott viselkedésén alapszik. A változás idejét és egyéb paramétereit méri és alakítja át képi információvá.

A vizsgálat lehetővé teszi a koponya, a mellkas, a has és a medence olyan szerveinek megjelenítését is, amelyek röntgen vizsgálattal, CT-vel vagy ultrahanggal nem vizsgálhatók.

Az MR készülék egy nagy méretű henger, a beteg a vizsgálat során a henger előtt lévő asztalra fekszik fel. A vizsgálóasztal becsúszik a hengerbe, ahol mágneses teret hoznak létre. A készülékben zúgás, erős berregő hang keletkezik, amely néha a szűk hengerben fekvő betegben félelmet, tériszonyt válthat ki. A vizsgálat fájdalommal nem jár.

A beteg ruházatában, testfelületén vagy szervezetében nem lehet semmiféle fémet tartalmazó anyag (ékszer, műfogsor, zsebkés, töltőtoll, szemüveg, pacemaker, defibrillator, művégtag, törött csontot rögzítő fémsín stb.) Az MR vizsgálat időtartama általában 45 perc. Ritkán kontrasztanyagot is adnak a betegnek.

Terhesség nem zárja ki az MRI vizsgálat elvégzését, a szoptatást 36-48 órára azonban fel kell függeszteni.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

PET/CT vizsgálat

A PET szó három (pozitron emissziós tomográfia) orvosi vizsgáló módszer kezdőbetűinek rövidítése. Ez ma a daganatos betegek kórismézésében az egyik legkorszerűbb vizsgáló eljárás.

A korábban alkalmazott képalkotó eljárások (az ultrahang, a CT és az MRI) a szervek szerkezetét, anatómiai elhelyezkedését mutatják. Hátrányuk viszont, hogy nem adnak tájékoztatást arról, hogy a látott kép jóindulatú vagy rosszindulatú folyamatot ábrázol-e.

A PET vizsgálat sajátossága, hogy nem az anatómiai viszonyokat, hanem a szervek működésbeli sajátosságait (pl. vérkeringés, anyagcsere stb.) ábrázolja. A különböző betegségek mindig először a megbetegedett szerv működésében okoznak elváltozást, és ezt csak később kíséri a méretbeli (anatómiai) elváltozás. Ily módon a PET vizsgálat már nagyon korán képes jelezni a daganatos elfajulást.

A vizsgálat lényege, hogy különböző biológiai anyagokat (glükózt, aminosavakat stb.) speciális izotópokkal jelölnek meg, amelyek a bomlásuk során pozitront bocsátanak ki. Innen származik a vizsgálat orvosi elnevezése is (pozitronemissziós = pozitronkibocsátó tomográfia). Az izotóppal jelölt anyagot a betegnek beadva megfelelő képalkotó eljárással láthatóvá lehet tenni.

A PET vizsgálat során alkalmazott izotópokat részecskegyorsítóban állítják elő. Ilyen jelenleg az országban csak egy helyen, Debrecenben található. Az alkalmazott izotópok nagyon rövid felezési idővel rendelkeznek, ezért a vizsgálat nagyon csekély sugárterhelést jelent a betegnek. (A felezési idő azt mutatja, hogy a sugárzó izotóp menyi idő alatt veszíti el sugárzó képességének az 50 százalékát.)

A leggyakrabban használt izotóp a fluoro-dezoxi-glükóz (rövidítve FDG). Ez az anyag a rosszindulatú sejtekre jellemző gyors glükóz anyagcsere miatt a daganatokban felhalmozódik. Az FDG a glükózzal ellentétben nem bomlik tovább, hanem változatlan formában a vesén keresztül kiválasztódik. Másfél óra alatt gyakorlatilag a beadott anyag fele kiürül.

A PET/CT vizsgálatban két módszert egyesítenek: a PET és a CT technikát. Ezeket egy időben, egymás mellett alkalmazva lehetővé válik a normális és a kóros működési állapotok megjelenítése és a CT segítségével a testről készített merőleges metszetekkel azok pontos térbeli ábrázolása is.

A PET/CT vizsgálatot három orvosi területen alkalmazzák: az onkológiában, az ideg- és elmegyógyászatban és a kardiológiában. A rosszindulatú betegségek felismerésére végzett vizsgálatok 85-90 százalékot tesznek ki az összes PET/CT vizsgálat közül.

A módszer nagy előnye, hogy egyetlen vizsgáló eljárás keretében megállapítható a betegség súlyossága és stádiuma, ami megszabhatja a további kezelés irányát.

A PET/CT segíthet a szövettani vizsgálat helyének kijelölésében is. A daganat izotóp felvétele meghatározhatja a legintenzívebb anyagcseréjű helyeket a szervezetben, ahonnan a szövettani mintavételt célszerű elvégezni.

A vizsgálat megmutathatja a daganatellenes kezelés eredményességét. Ha a kezelés nem pusztította el valamennyi daganatsejtet, a vizsgálat jelzi, hogy további kezelésre van szükség. Amennyiben a kezelés sikeres volt, a PET/CT vizsgálat eredménye megnyugtató lehet.

Néha a kezelés hatására a daganat torzulhat, elhegesedhet, ami szintén mutathat aktivitást a PET/CT-én. Ilyen esetekben ismételt vizsgálatok segítségével próbálnak választ kapni arra, hogy a látott elváltozás rosszindulatú vagy sem.

Terhesség esetén nem végezhető el a PET vizsgálat, de a szoptatás nem zárja ki ezt a módszert. Cukorbetegeknél a vizsgálat előtt közel normális szintre kell csökkenteni a vércukrot. A beadott anyagnak a szervezetre gyakorolt káros hatása nincsen, az eljárás veszélytelen. A vizsgálat előtti 6 órában már nem szabad enni, de folyadékot bőven kell fogyasztani (legalább másfél liter folyadékot kell meginni).

A felvételek készítése 60-120 perccel a vizsgálati anyag beadása után kezdődik és 15-30 percig tart. A vizsgálat befejezése után akár dolgozhat is a beteg.

Az országban jelenleg négy helyen végeznek PET vizsgálatot:

• Budapesten a PET/CT Központban,
• Budapesten a Pozitron-Diagnosztika Kft-ben,
• Debrecenben a PET Centrumban és
• Kecskeméten a Megyei Kórház Onkológiai Központjában

Szövettan (citológia)

A pontos és végleges diagnózis felállításának elengedhetetlen feltétele a szövettani diagnózis megállapítása. A vizsgálat három időpontban történhet.

1. A rosszindulatú daganat gyanújakor legelőször tisztázni kell azt, hogy a tapintott vagy a különböző képalkotó eljárásokkal észlelt elváltozás jóindulatú vagy rosszindulatú daganat, esetleg gyulladásos elváltozás. Erre a célra a citológiai (sejteket vizsgáló) módszer különböző fajtáit alkalmazzák. A vizsgálandó sejteket kaparásos vagy szippantásos eljárással, illetve próbakimetszéssel nyerik. A kaparásos módszer a méhnyakrák szűrésből ismert, már az l940-es évek óta alkalmazott eljárás. A szippantásos (aspirációs) módszer során vékony vagy vastag tű segítségével nyernek mintát a gyanús területből. Ha tűvel nem lehet hozzáférni a kórosnak ítélt területhez, próbakimetszést kell végezni. Ebben az esetben nem az elsődleges, belső szervi tumor eltávolítása történik, hanem legtöbbször a nyirokcsomóban képződött áttétből vesznek mintát kisebb beavatkozással.

2. Ha a képalkotó vizsgálatok alapján daganatot gyanítanak a szervezetben, de ahhoz Sebészi beavatkozás nélkül nem lehet hozzáférni, a műtét közben kimetszett darabon szövettani vizsgálatot végeznek. Az így nyert szövetdarabból fagyasztásos módszerrel 10-15 percen belül felállítható a diagnózis. A sebész a műtét közben megkapja az eredményt, és ehhez igazodva folytatja a beavatkozást.

3. A műtét után a kezelési terv megalkotásához a teljesen vagy részlegesen eltávolított daganatból végleges szövettani diagnózist állítanak fel.

A kivett sejt- illetve szövetmintákat megfelelő festési eljárások után mikroszkóp segítségével patológus szakember véleményezi.

Kérjük, támogassa alapítványunk munkáját adója 1 százalékával!

Molekuláris patológia

Az onkológiai kutatások célja az egyre testreszabottabb és minél kevesebb mellékhatással járó terápiák megtalálása. A lehetséges gyógyszer-célpontok felfedezésének alapja a tumor jellemzőinek minél pontosabb ismerete - a molekuláris patológia ebben nyújt segítséget.

A szövettani és molekulár-patológiai vizsgálatok a diagnózison túlmenően felvilágosítást adnak a tumor biológiai tulajdonságairól, viselkedéséről, áttétképző hajlamáról, a prognosztikai tényezőkről, a gén eltérésekről, a receptor státuszról, azaz információt szolgáltatnak a terápia megválasztásához. A képalkotó és szövettani leletek birtokában lehet eldönteni, hogy a sebészi-, sugár-, kemo-, hormon- és célzott terápia lehetőségei közül melyikre van szükség egy betegnél, és milyen sorrendben alkalmazhatók.

Genomika, az „új genetika”

A genomika segítségével, vagyis a kezeléseket megelőző génvizsgálatokkal egyre több esetben eldönthető, hogy kinél milyen gyógyszereket vagy terápiát érdemes, ill. biztosan nem érdemes alkalmazni. Igen pontos diagnózis felállítása válik lehetővé, személyre szabottan határozhatják meg a különböző szerek ideális dózisát, valamint elkerülhetők egyes mellékhatások.

A genomikát „új genetikának” is nevezik, lényege, hogy klinikai tapasztalatok alapján szétválasztott betegcsoportok között markáns különbségeket találnak a génműködés mintázatában vagy a genetikai állomány más jellemzőiben. Az ilyen vizsgálatokkal igen értékes információk kerülnek a gyakorló orvosok kezébe, ennek alkalmazásával képesek eldönteni, hogy egy új beteget érdemes-e kezelni egy bizonyos módszerrel, vagy más megoldásokat kell megpróbálni.

A genomika módszereivel egyszerre tudják vizsgálni akár az összes emberi gén működését. A genomikai alapkutatási eredmények hihetetlenül gyorsan és várhatóan egyre intenzívebben kerülnek be az orvosi gyakorlatba, és a jövő egyik legnagyobb ígéretének tartott személyre szabott gyógyászat felé vezetnek, jelentős segítséget adnak a célzott hatású gyógyszerek fejlesztésében.

” Ez a legnehezebb manapság, ugye tudod?… Hogy hiányzik - nem is a szeretet - hanem a jóság. Ha valaki jó hozzánk, hirtelen melegünk lesz. Érezted már?… Hogy átsuhan rajtad valami megnevezhetetlenül kellemes érzés. Sőt, meg is lepődsz, hogy ilyesmi van még egyáltalán. Egy jó szó, egy jó tett - és szinte megszédülsz… Érezted már? ”
Müller Péter